KERTLAP

 

Kertészeti Magazin&Kertészeti Tanfolyamok 

email

BIOKISKERTEM

© Dr. Garami Márta e.v. 2018. 

készült Wix.com programmal

készítette: kreativ-online-marketing.hu

Jutka mama biokertje

Spenót - az egyik legkorábban vethető növény

Az első zöldségféle, amit részletes elemzésre választottam, a spenót (Spinacia oleracea L.). Nem véletlen a választás, hiszen ez az egyik legkorábban vethető növény. Nemcsak azoknak érdemes foglalkozni vele, akik szeretik fogyasztani, zöldtrágyaként is kiváló. Lombjával takarja a talajt addig, ameddig az ide tervezett főnövényt (paprikát, paradicsomot, padlizsánt, stb.) beültetjük, a levelét levágjuk, beforgatjuk a talajba, a gyökere lazábbá, morzsalékosabbá teszik a talajt. 

 

 

 

A Közel-Keleten már a VIII-IX. században ismerték és termesztették, hozzánk a XVI. és XVII. században került, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget. Történetéről és beltartalmi értékéről bővebben a Kertlap magazinban olvashattok.

 

Sajnos az egy lakosra jutó fogyasztása alig több néhány dekánál, ami nagyon kevés, pedig igen változatosan lehet elkészíteni, megérdemelné, hogy nagyobb szerepet kapjon az étrendünkben. 
 

Hőigénye: alacsony, a hidegtűrő növények közé soroljuk, fejlődésének optimuma csírázáskor 3-4 °C, később 15–16 °C körüli. A magszárképzés viszont 20 °C körüli hőmérsékleten elkezdődik, ami már élvezhetetlenné teszi a leveleket. Ezért néha előfordul, hogy nem tudunk igazán szép és ízletes spenótot szedni, egy korán érkezett meleg hullám miatt. Ezen tudunk segíteni, ha olyan fajtát választunk, ami nem hajlamos a magszárképződésre. 

 

Fényigénye: magas, az árnyékot nem szereti.

 

Vízigénye: nem túl magas, de az egyenletes vízellátást meghálálja. Szárazabb tavaszokon is szépen fejlődik.

 

Tápanyagigénye: sok káliumot vesz fel a talajból, és sok nitrogén is kell a fejlődéshez. Foszfor igénye kisebb, vasból és magnéziumból szintén sokat vesz fel, molibdén és bór hiányára érzékeny. A talajjal szemben kevésbé igényes, a túl laza vagy túl kötött talajokat kivételével minden talajon jól fejlődik. 

 

Vetés: mindig állandó helyére vetjük, ha az időjárás engedi, a korai fajták már február végén vethetők, és április végéig szakaszosan, kéthetente végezzük. 20-25 cm-es sortávolság, 4-5 cm-es tőtávolság az optimális, a magok 2-3 cm mélyre kerüljenek. Érdemes februárban a tervezett sorok közé mindenhova spenótot vetni, hogy később zöldtrágyának felhasználjuk. Őszi felhasználásra július végétől augusztus végéig, átteleltetésre, az erre a célra alkalmas fajtát szeptemberben vetjük el kora tavaszi szedéshez. Csírázni a vetéstől számított 5–7. napon kezd, ekkor jelennek meg a sziklevelek. Vethető sorba és szórva is, de ez utóbbi egyenlőtlen kelést eredményezhet. 20 cm-es sortávolságnál 10 m²-re 30-40 g mag szükséges.
 

 

 

 

Gondozása: nem igényes, ha túl sűrű lett a vetés, akkor egyelni kell, gyommentesítés, kevés öntözés lehetőleg csalánlével, növényvédelem. 
 

Hajtatása: Fűtött, vagy fűtés nélküli fóliasátrakban történik, a szeptemberi vetés után, a fagyok beállta előtt fóliát húzunk a spenót fölé és márciusig, áprilisig szedhetjük a termést. 
 

Mag: Saját magunk is megtermelhetjük, néhány szebb tövet kiválasztunk májusban, ezeket nem szedjük le, amikor magszárat hoz. Amikor a levelek megsárgultak levágjuk a magszárakat, majd egy papírlapra kirázogatjuk a magokat. Ezermagtömege 8–10 g, csírázóképességét 4–5 évig is megtartja. 


Kórokozók, kártevők:  spenót peronoszpóra, levéltetű,  meztelen csigák, védekezés a peronoszpóra ellen a fertőzött növényeket eltávolítani, megfelelő tőtávolság biztosítása egyeléssel, ellenálló fajták használata. A levéltetvek és a meztelen csigák ellen hatásos a fahamuval való szórás. Egy szitába beleteszem a fahamut és finoman végigszórom a sorokat. Természetesen eső után ezt pótolni kell. Érdemes öntözés után végezni ezt a műveletet, ilyenkor rátapad a hamu a levelekre és ezt nem szeretik se a csigák, se a tetvek. Ráadásul a fahamu káliumot tartalmaz, amiből sokat igényel a spenót. A tetvek ellen a csalánleves öntözés is segít. Ne vessük az azonos családba tartozó mángold és cékla mellé, mert a betegségeik azonosak. Könnyebben tudunk védekezni a kártevők és a kórokozók ellen, ha a tövek megfelelő egészségi állapotban vannak, ezért a csalánleves öntözést érdemes a keléstől elkezdeni, hetente egyszeri gyakorisággal. A csalánlé káliumot, vasat, nyomelemeket, foszfort, nitrogént, kovasavat, hangyasavat, galluszsavat, zöld festékanyagot, vitaminokat és enzimeket tartalmaz. Készítését megtalálod itt: https://www.biokiskertem.hu/jutka-mama-biokertje/tag/csalánlé 

 

Fajták: 
Eszkimó - áttelelésre is alkalmas. 

Matador - tavaszi és őszi vetésre is alkalmas fajta. A hideget jól bírja, későn hoz magszárat. Levelei nagyok, középzöld színűek, közepesen hólyagosak. 
Popey - tavaszi vetésre ajánlott, friss fogyasztásra alkalmas fajta. Szára felálló, hosszú, levele középzöld színű, sima és kemény. Levélnyele vastag. Közepesen hidegtűrő. Tavaszi vetésben, jobb terméseredményt ad, mint ősziben.
Spokane - 65 napos hibrid, tavaszi és őszi vetésre is alkalmas, színe sötétzöld enyhén hólyagos. Nagy termőképességű. Átteleltetésre alkalmas, későn megy magszárba. Peronoszpóra 1,2,4,5 törzsére rezisztens. 
Viroflay (Daenfeldt)- nagyon korai, világoszöld, felálló, kissé hólyagos levélzet, tavaszra és őszre ajánlott. Ipari és friss piaci felhasználásra megfelelő. Fagytűrő képessége közepes. Gyorsan magszárba megy. Betegségekre közepesen érzékeny. 
Néhány rezisztens fajta, ezek beszerzése kicsit nehezebb: 
Bolero FI (Royal Sluis)
Nagy termőképességű. Középzöld színű, felálló levélzetű, ezért géppel is jól szedhető. Tavaszi termesztésre javasolt, rezisztens a peronoszpóra 1,2,3,4 rasszára.
Carambole FI (Novartis Seeds)
Sötétzöld, enyhén hólyagos levelű. Rezisztens a peronoszpóra 1,2,3 rasszára. Késön megy magszárba. Gyenge magszárképzési hajlam. Késői vetés esetén is biztonságosan termeszthető. Jó termő- és jó megújulóképesség. Tenyészidő: 55 nap.
Polka FI (Royal Sluis)
Középzöld, sima levelű. Rezisztens a peronoszpóra 1,2,3 rasszá-ra. Tavaszi, őszi vágásra alkalmas. Ipari és friss piaci felhasználásra megfelelő.
Nyáron amikor a nagy melegben nem termeszthető, a mángold, a spenótfa (laboda) és az új-zélandi spenót pótolhatja. 
Végül egy kedvenc receptem, amit előételnek szoktam elkészíteni, de egy könnyű vacsorának is megfelel: 

 

 

Spenótos tekercs
Hozzávalók
45 dkg spenót
1.5 dkg vaj
4 tojás
só, bors
Parmesan sajt (elhagyható, de nem érdemes)

 

A töltelék tetszés szerint variálható

 

Elkészítés

 

A spenót leveleket átmossuk  majd  sós, forró vízbe tesszük, és 5 percig főzzük. Hideg vízzel leöblítjük, majd  alaposon kinyomjuk  belőle a vizet. Összeturmixoljuk a spenótot a vajjal és a tojássárgákkal. A tojásfehérjéket egy elektromos habverővel kemény habbá verjük, majd óvatoson belekeverjük a spenótos pürébe.

 

Egy 30×20 cm-es lapos tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd beleöntjük a spenótos habot, egy lapáttal megigazgatjuk. Előre melegített sütőben 200 fokon 10 percig sütjük. Sütés után sütőpapírra átfordítjuk -  lehúzzuk a másik oldaláról a sütőpapírt, pihentetjük, majd megtöltjük  a töltelékkel és felcsavarjuk. Megszórjuk  a parmezán sajttal.

 

Töltelék:

 

15 dkg gépsonka, vagy kockázott bacont megpirítunk két evőkanál olajon, hozzáadunk 10 dkg reszelt sajtot, sót, borsot, apróra vágott petrezselyemzöldet. Egy csapott evőkanál liszttel egy kicsit felpirítjuk, majd öntünk hozzá egy dl tejet és még egy kicsit forraljuk. Ezzel a keverékkel kenjük meg a spenótos tésztát, felcsavarjuk állni hagyjuk hűtőben, majd szeletekre vágjuk. Tálalás előtt frissen kisütjük a szeleteket. 
 

Please reload

Elindult a Kertlap webáruháza!
 
Címkék
Szeretnél Jutka
mamától tanulni?
 
P1230381.JPG
Jelentkezz Biokertész programjainkra! 
Kövess minket!
  • Facebook Social Icon